1. Vasércbányászat és -feldolgozás:
Kétféle hematit és magnetit létezik, amelyek jobb olvasztási teljesítménnyel és hasznosítási értékkel rendelkeznek.
2. Szénbányászat és kokszolás:
Jelenleg a világ acéltermelésének több mint 95%-ában még mindig a brit Darby által 300 évvel ezelőtt feltalált kokszvas-gyártási módszert alkalmazzák. Ezért a vasgyártáshoz kokszra van szükség, amelyet főként üzemanyagként használnak. Ugyanakkor a koksz redukálószer is. Kiszorítja a vasat a vas-oxidból.
A koksz nem ásványi anyag, hanem bizonyos szénfajták keverésével „finomítani” kell. Az általános arány 25-30% zsíros szén és 30-35% kokszolható szén, majd kokszoló kemencébe helyezik és 12-24 órán át karbonizálják, kemény és porózus kokszot képezve.
3. Nagyolvasztó vasgyártás:
A nagyolvasztós vasgyártás lényege, hogy a nagyolvasztóban vasércet és tüzelőanyagot (a koksz kettős szerepet tölt be, az egyik tüzelőanyagként, a másik redukálószerként szolgál), mészkövet stb. olvasztanak meg, aminek következtében az magas hőmérsékleten redukciós reakción megy keresztül, és vas-oxiddá redukálódik. A végeredmény lényegében „nyersvas”, amely főként vasból áll, és némi szenet is tartalmaz, azaz olvadt vas.
4. Vas acéllá alakítása:
A vas és az acél tulajdonságai közötti alapvető különbség a széntartalom, és a 2%-nál kevesebb széntartalom az igazi „acél”. Amit általában „acélgyártásnak” neveznek, az a nyersvas dekarbonizációja a magas hőmérsékletű olvasztási folyamat során, amelynek során a vas acéllá alakul. Az acélgyártó berendezések általában konverterek vagy elektromos kemencék.
5. Öntődarab:
Jelenleg a speciális acél és a nagyméretű acélöntvények gyártása mellett kis mennyiségű öntött acélöntvényre is szükség van a kovácsoláshoz. A közönséges acél nagyméretű gyártása itthon és külföldön alapvetően elhagyta az acélöntés – tuskókészítés – hengerlés régi eljárását, és a legtöbbjük az olvadt acél tuskóvá öntésének és hengerlésének módszerét alkalmazza, amelyet „folyamatos öntésnek” neveznek.
Ha nem várja meg, amíg az acélbuga kihűl, nem útközben szállítja, hanem közvetlenül a hengerműbe küldi, akkor „egy tűzben” előállíthatja a szükséges acéltermékeket. Ha a bugát félig lehűti és a földön tárolja, a buga piaci árucikké válhat.
6. Termékekké hengerelt tuskó:
A hengerlőmű hengerlése alatt a tuskó durváról finomra változik, egyre közelebb kerül a termék végső átmérőjéhez, majd hűtés céljából a rúdhűtő ágyra kerül. A rudakat többnyire mechanikus szerkezeti alkatrészek megmunkálására stb. használják.
Ha mintás hengereket használnak az utolsó rúdsimító marógépen, akkor betonacél, egy „betonacélnak” nevezett szerkezeti anyag előállítása lehetséges.
A fenti bevezetés a betonacél gyártási folyamatáról, remélem, mindenkinek hasznos lesz.
Közzététel ideje: 2022. július 22.